A legutóbbi, 5 dolog, amit Stand-up előtt érdemes átgondolni című bejegyzéshez kapcsolódva most megvizsgáljuk, mi az az 5 dolog, amivel viszont a Stand-up után érdemes foglalkozni.
1. Problémák
Célszerű megszüntetni vagy kiiktatni minden olyasmit, ami szóba került, mint akadály, nehézség vagy megoldatlan ügy. Az Agile a munkafolyamatokat a “problémák szemszögéből” vizsgálja, hasonlóan Eli Goldratt “akadályelméletéhez”, amelyben a menedzser fő feladata, hogy megszüntesse az akadályokat. A menedzsernek tehát a Stand-up során megemlített akadályok vagy nehézségek alapján kell megterveznie saját elvégzendő feladatainak listáját, és törekednie kell, hogy a listán szereplő problémákat mielőbb megszüntesse.
2. Határidő-eltérések
A feladatokhoz kapcsolódó időbecslések alapján célszerű utánanézni, mi lehet az oka, ha például egy feladatra két napot szántunk, ám már négy napja dolgoznak rajta, és még mindig messze van a befejezés. Ha időnk engedi, érdemes lehet a Stand-up során rákérdezni, hogy van-e valami probléma. Másik megoldás lehet, ha a Stand-up után foglalkozunk a kérdéssel, és igyekszünk feltárni az okokat. Vajon rossz volt a határidő-becslés, vagy túl makacs a probléma, vagy be kellene vonni valaki mást? Hasonló esetek alkalmanként gyakran előfordulnak. Ám ha bizonyos feladatok vagy munkatársak esetében mindez állandó határidő-túllépéshez vezet, az esetleg komolyabb okokat vagy problémákat jelezhet. Ugyanígy gond lehet, ha túlságosan gyorsan halad a munka a kitűzött határidőhöz képest (pl. minden négynapos munkát egy nap alatt sikerül befejezni). Ez azt jelezheti, hogy érdemes átgondolnunk az iterációs célkitűzéseinket. A lényeg az, hogy az “elvégzett munka” tényleg el legyen végezve, és minden része megfeleljen a minőségellenőrzés (QA) követelményeinek és a felhasználók elvárásainak, mielőtt elhamarkodottan egy hónappal korábbra hoznánk a projektzáró buli időpontját.
3. Érzelmek
Gondoljuk át, mi hangzott el, és mi lehet az, amit esetleg senki nem mondott ki. Lehetséges, hogy valaki ideges vagy dühös volt, netán feszültségek vannak a csapaton belül, vagy épp egy mindig beszédes kolléga ez alkalommal mélyen hallgatott? Ha igen, az annak a jele, hogy itt az ideje egy gyors beszélgetésnek. Az elhallgatott ügyek éppúgy akadályozzák a haladást, mint a kimondott problémák. Lehet, hogy ezek némelyikét nem fogjuk tudni megoldani, ám valószínű, hogy az érdeklődés és a kollégák figyelmes meghallgatása önmagában is jelentős lépés a megoldás felé.
4. Kérdések
Előfordulhat, hogy a Stand-up során megbeszélt eredményeket vagy problémákat nem értettük meg teljesen. Ha a rövid meeting során nem sikerült a homályos pontokat tisztáznunk, célszerű lehet később részletesebb kérdéseket feltenni. (Amikor fejlesztőként dolgoztam, félszavakból is megértettem a technikai részleteket. Ám most, hogy projekt menedzser vagyok, néha azt kell kérnem, hogy beszéljenek hozzám lassabban. Ha ez sem segít, elmagyarázom, hogy valójában PMP certified projekt menedzser vagyok, úgyhogy fontos, hogy tény-leg las-san beszéljenek.) Nem oldhatok meg olyan problémákat, amiket nem értek. Így aztán – miközben a dolgok egy része továbbra is a technikai csapat szakterülete marad – ami az eredményesség növelését és az akadályok elhárítását (vagyis magát a munkámat) illeti, nélkülözhetetlen, hogy tökéletesen megértsem a probléma részleteit ahhoz, hogy megtaláljam rá a lehető legjobb megoldást.
5. Elismerések
Ha szüntelenül csak hajtunk és egy pillanatra sem állunk meg, az egyenes út a monoton és unalmas hetek, hónapok, projektek felé. Érdemes alkalmat találni arra, hogy megünnepeljük az apróbb-nagyobb hétköznapi sikereket. Fent kell tudnunk tartani az emberek motivációját, hogy legyen energiájuk átrobogni az akadályokon, és ne fulladjanak ki az első emelkedőnél. Ennek egyik legjobb módja, ha gyakran elismerjük az elért sikereket és az egyéni teljesítményeket. A köszönetmondás történhet szóban, de akár elmehetünk a csapattal egy közös ebédre, vagy adhatunk kisebb jutalom-ajándékokat. Ilyen és hasonló apróságokon múlhat, hogy a kollégák a munkát erőltett menetként vagy hatékony csapatmunkaként érzékelik-e.
