Merre van észak?
Dolgoztak már olyan Scrum projektben, amelynek a végső célja nem volt világos? Amelyben volt Product Backlog, de a fejlesztő munkatársak csak homályosan értették a Release célját? Ilyesmi sokkal gyakrabban előfordul, mint hinnénk, még több millió dolláros költségvetésű projektekben is! Sajnos a Scrum-nak azt az alapelvét, miszerint ”legfőbb cél a hatékony munkavégzés”, sokan úgy értelmezik, hogy kapkodva kell dolgozni, miközben nincs idő átgondolni, hogy merre is haladjon a projekt. Ne kövessük el ezt a hibát! Minden Scrum projekthez nélkülözhetetlen egy vízió arról, hogy “merre van észak”, vagyis merre haladjon a Scrum csapat. Ez a vízió nem más, mint az a közös cél, amellyel mindenkinek tisztában kell lennie: legyen bár az illető Product Owner, ScrumMaster, a fejlesztői csapat tagja, a menedzsment vagy a megrendelő képviselője, vagy más kulcsszereplő. Ken Schwaber szavait idézve: “Minden Scrum projekt elkezdéséhez két minimum-feltétel szükséges: egyrészt a vízió, másrészt a Product Backlog. E kettő közül a vízió tartalmazza, hogy miért valósul meg a projekt, és mi az elérendő végcél.” (Schwaber 2004, p. 68)
Öt fontos kérdés
Jonathan Swift angol író szerint “a vízió a láthatatlan dolgok meglátásának művészete”. A Scrum szerint pedig a termékről alkotott vízió nem más, mint a projekt jövőképe, amely leírja, hogy kik a megrendelők, mire van szükségük, és hogyan fognak teljesülni az elvárásaik. Emellett esszenciálisan összefoglalja a termék lényegét, vagyis mindazokat a döntő információkat, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy sikeres terméket fejlesszünk és indítsunk útjára. Ahhoz, hogy a termékvíziónk megfelelő legyen, célszerű alaposan körbejárni a következő öt kérdést:
1. Ki fogja megvásárolni a terméket, vagyis mi a célcsoportunk?
2. A megrendelő mely igényeit fogja kielégíteni a termék?
3. A terméknek mely tulajdonságai döntő fontosságúak ahhoz, hogy kielégíthessük a kiválasztott igényeket, és így sikeres legyen a termék?
4. A termék hogyan viszonyul más, már létező (saját vagy konkurrens) termékekhez? Mik a termék egyedi üzleti értékei az eladhatóság szempontjából?
5. Mi a kitűzött határidő és mekkora a tervezett költségvetés, amelyből megvalósul a termék?
Ha megválaszoljuk ezt az öt kérdést, a kapott információk alapján elkészíthetjük magát az üzleti tervet is, valamint eldönthetjük, hogy érdemes-e belevágni a projektbe, és ha igen, akkor hogyan.
A termékvízió létrehozása
Mivel a Product Owner felel a termék sikeréért és a befektetés megtérüléséért, célszerű, ha ő irányítja a termékvízió megalkotását, a csapattal szoros együttműködésben. (Pichler 2008). Innovatív projektek esetében a csapattagok között lehetnek üzleti és technikai szakértők, marketingesek, termék- és user interface designerek, illetve -fejlesztők. Minél innovatívabb és összetettebb a termék, annál fontosabb a vízió, illetve annál több erőfeszítést igényel a vízió megalkotása. Új termékek fejlesztése esetén, vagy ha egy létező terméket jelentős mértékben átalakítanak, általában végeznek piackutatást vagy prototyping tevékenységet. Mivel a releváns információk begyűjtése ilyenkor hetekig vagy hónapokig is tarthat, célszerű a szükséges munkát egy vagy több sprintre felosztva elvégezni. Ezzel összehasonlítva: egy kisebb product update vagy egy maintenance release esetében a vízió akár néhány óra vagy nap leforgása alatt megalkotható.
A termékvízió legfontosabb alkotóelemei
A termékvízió leglényegesebb elemei: a megrendelő legfontosabb igényeinek leírása, és azon terméktulajdonságok felsorolása, amelyek kielégítik majd ezeket az igényeket. A termékvízió megalkotása során először megnevezzük a megrendelői célcsoportot, majd a megrendelő releváns igényeit. Ezáltal azt is eldöntjük, hogy milyen piacot vagy piaci szegmenst veszünk célba. Ezek után meghatározzuk a termék attribútumait, vagyis azokat a kritikus és magas szintű elvárásokat, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy a termék kielégíthesse az ügyfél igényeit.
A termék-attribútumok általában funkcionális és nem-funkcionális tulajdonságokból állnak. Nem-funkcionális tulajdonság például az adott termék teljesítménye, robosztussága és használhatósága. A funkcionális tulajdonságok pedig a termék olyan, specifikus funkciói vagy jellegzetességei, mint például az automatikus telefonhívás vagy e-mail küldés. Végső soron a termék-attribútumok iránytűként szolgálnak a team számára, hiszen leszűkítik a lehetséges megoldásokat, illetve meghatározzák az összes lehetséges megoldást.
Ahhoz, hogy a termék-attribútumok részletezettsége éppen megfelelő legyen, a Product Owner és a team részéről szoros együttműködésre és arányérzékre van szükség. Ha ugyanis az attribútumok nem elég kidolgozottak, nem tudnak majd kellő iránymutatást adni a munkához. Ha pedig túlságosan specifikusak, az elhamarkodott döntésekhez vezethet és alááshatja a csapat kreativitását. Az attribútumok meghatározásához célszerű különböző felhasználói típusokat, szerepköröket, használati eseteket, és user story-kat felhasználnunk.
Milyen az ideális termékvízió?
A fontos célkitűzésekhez hasonlóan a jó vízió is egyszerre hat az értelmünkre és az érzelmeinkre.
Fontos, hogy motiválja és inspirálja az embereket. A termékvíziónak világosnak és szilárdnak, széles körűnek és magával ragadónak, valamint kellően rövidnek és tömörnek kell lennie.
Világos és szilárd
A termékvízió legyen világos és közérthető, hogy általa megszülessen az egyetértés és a közös cél, valamint, hogy elkerülhessük a félreértéseket és a zűrzavart. (Lynn&Reilly 2002, Pichler 2008). A vízió szó latin eredetű, jelentése “látás, kilátás, elgondolás, ötlet”. A termékvízió célja tehát, hogy általa láthassuk a leendő terméket, így nem szabad, hogy ködös vagy homályos legyen.
A vízió átalakítása zavarodottsághoz, a motiváció elvesztéséhez és a projekt bukásához vezethet, különösképpen, ha a változtatások érintik a megrendelői igényeket vagy a legfőbb attribútumokat. Kisebb módosítások általában elfogadhatók, de csak akkor, ha a terméket jellemző alapértékek érintetlenek maradnak.
Széles körű és magával ragadó
A termékvízió ideális esetben széles körű és mindenki számára szimpatikus célokat fogalmaz meg: olyanokat, amelyek mentén könnyen irányítható a fejlesztés, ám marad elég hely a kreativitásnak; továbbá, amelyek magukkal ragadják és inspirálják az embereket, elősegítik a kreativitást és elnyerik a résztvevők támogatását.
Rövid és tömör
A termékvízió legyen rövid és tömör (Pichler 2008). Olyan információkat tartalmazzon, amelyek nélkülözhetetlenek a termék sikeréhez. A Lynn&Reilly (2002) által elemzett, kasszasikert hozó termékek víziójában például legfeljebb hat termék-attribútum szerepelt. A termékvízió nem egyenlő az összes tulajdonság listaszerű felsorolásával, és nem célja, hogy szükségtelen részleteket tartalmazzon.
A lift-teszt
A termékvízió értékelésének klasszikus módja, ha elvégezzük a lift-tesztet:
“El tudod mondani a terméked lényegét annyi idő alatt, amíg felérünk a lifttel?” (Moore 2006, p. 152). Ha a termékvízió átmegy ezen a teszten, akkor biztosak lehetünk benne, hogy kellően világos, magával ragadó és rövid (feltéve, hogy a lift egy megfelelő magasságú épületben halad velünk, és nem szorulunk be.)
Ne feledjük: a lift-teszt nem alkalmas arra, hogy megmutassa, vajon megfelelően választottuk-e ki a megrendelői igényeket vagy a termék-attribútumokat, hiszen erre csak a korai ügyfél-visszajelzések adhatnak választ.
Mindennapos, rutinszerű projektek
Még a rutinszerű projekteket is célszerű termékvízió alapján irányítani. Én például a saját marketing-tevékenységeimet is a Scrum segítségével végzem. A marketing backlogomat rendszeresen új elemekkel bővítem, akár nap mint nap. Fölösleges lenne ugyanis piackutatást vagy prototypingot végeznem, mielőtt eldönteném, mit is szeretnék csinálni. Ehelyett megalkotom a saját marketing-víziómat, amely alapján dolgozom és képes vagyok a lényegre fókuszálni. Ez kevésbé összetett, mint egy új termék fejlesztéséhez használatos vízió, de mégis fontos, hogy megalkossam és alkalmazzam.
Összegzés
A hatékony termékvízió képes arra, hogy vezesse a Scrum teamet és összhangba hozza a projekt kulcsszereplőit és a megrendelőket. A vízió megalkotására fordított idő és pénz nagyon kifizetődő befektetés. Robert G. Coopert idézve:
“Túl sok fejlesztési projektben térnek rá a megvalósításra az első ötlet felbukkanása után, ahelyett, hogy elvégeznének bizonyos előzetes házifeladatokat. Ennek a ‘vigyázz, kész, tűz’ hozzáállásnak általában katasztrofális következményei vannak. Az alapos fejlesztés előtti felkészülés ezzel szemben jelentősen növeli a sikeres projektek arányát és közvetlenül befolyásolja az anyagi megtérülést.” (Cooper 2000, p. 3)
Mindez persze nem azt jelenti, hogy halogassuk a projekt elkezdését, vagy fordítva üljünk a lovon és gigantikus méretű termék-koncepciókat dolgozzunk ki, amelyek felérnek egy önálló projekttel. A titok nyitja, hogy a lehető legkevesebb időt fordítsuk rá, ám mégis pont annyit, amennyi szükséges. Használjuk a Scrumot a vízió megalkotására és gondoskodjunk róla, hogy a vízió létrehozásában részt vevő csapat lehető legtöbb tagja részt vegyen magának a terméknek a megalkotásában is.